Szombathely

A UtikönyvemBÓL

Adatlap

Név:

	Szombathely
	Steinamanger
	Sambotelj
	Kamenec

Régió:

Nyugat-Dunántúli régió

Megye:

Vas megye

Kistérség:

Szombathelyi kistérség

Koordináta:

47°14,004' - 16°37,518'

Közig. rangja:

megyei jogú város

Népesség:

80140

Irányítószám:

9700, Herény (9707), Szentkirály (9719)

Web oldal:

http://www.szombathely.hu

Tartalomjegyzék

1 Általános leírás
2 Megközelítés
3 Látnivalók
- 3.1 Épített örökség
- 3.2 Természeti értékek
4 Szolgáltatás
5 Források

[szerkesztés]

Általános leírás

1799 "Szombathely. Sabaria. Steinamanger. Szabad püspöki Város Vas Vármegyében, fekszik igen kies helyen, Gyöngyös vize mellett, Kőszeghez 2 mértföldnyire. Lakosai Magyarok s Németek is, és leginkább katolikusok. Épületei között legnevezetesebb az a ritka szépségű, nagy költséggel készültt Szentegyház, mellyet Mélt. Püspök ő Excellentziája építtetett... Nevezetes épület továbbá itten a Püspöki Rezidentzia... nemkülönben a Püspöki Kápolna is, mellyben lévő drága Feszület tsudálkozásba meríti a nézőt... Szomszédságában épült más felől a Püspöki Rezidentziának a Vármegyeháza, melly hasonlóképen öregbíti e Püspöki Városnak díszét... Lakosai rész szerént kézi mesterségeknek folytatása, rész szerént gazdálkodás és föld mívelésből élnek... Határja s vidékje igen kies, és jó termékenységű, borai egésségesek, réttyeik, legelőji hasznosak, vagyonnyaik külömbfélék, malmaik alkalmatosak... piatzok helyben és Kőszegen."

1851 "Szombathely (Sabaria, Stein am Anger), püspöki város Vas vmegyében, a Gyöngyös és Perent vizek közt, Budához 24, Posonhoz 14 mfdnyire, egy felette kies vidéken. E helyen feküdt hajdan a római gyarmat Cladia Savaria nevü város, mint ezt bőven megmutatta Schönvizner illy czimü remek munkájában... Mind ezek után nem csuda, hogy itt különböző időszakokban olly sok régiségre akadtak, u. m. hamvvedrekre, sirkövekre, cserép és kőedényekre, ezüst-arany s réz-pénzekre, gyürükre, stb., de az 1819 és 1830-ki évek különösen gazdagok voltak illy találmányokban, midőn egész romai temetők fedeztettek fel, s az innen kiásott és összegyüjtött régiségeket nádorispán ő cs. kir. főherczegsége, s herczeg Batthyáni Fülöp megvásárolván nagylelküleg a magyar nemzeti-muzeumnak ajándékozták... Lakosaik, kik 3846 katholikusra, 48 ágostaira, 4 reformatusra, 68 zsidóra mennek, nagyobb részt magyarok, kevés németek... Nevezetességei közé tartozik: az igen szép izlésü, roppant püspöki szentegyház, 2 rézzel födött s 30 öl magas tornyával... Jeles épületjei még a püspöki palota, a két emeletes vármegyeház, a papnövendék ház, városháza, szent Ferencz és Domokos szerzetek szentegyházai és kolostorai... Környéke e városnak igen szép, keletre, délre, északra rónaság veszi körül termékeny szántóföldekkel, kövér rétekkel, gyümölcsösökkel, nyugotra pedig szőlőhegye terül el. Lakosai a földmivelést, mesterségeket, kereskedést nagy szorgalommal üzik, hetivásárjai gabonára nézve felette élénkek."

[szerkesztés]